Tavaly március óta tart a rali a világ tőzsdéin, egymás után dőlnek meg a történelmi csúcsok, miközben a koronavírus-járvány miatti lezárások után a gazdaság még mindig nem tért vissza a rendes kerékvágásba. A globális pénzbőség mániák kialakulásához vezetett, a tőzsde sztárja a Tesla és a bitcoin, többek között ezekről beszélgetett Orosz Márton Nagy Viktorral, a Portfolio vezető elemzőjével.
145 regisztrált érdeklődőből eddig 11 vállalat kapott minősítést a Növekedési Kötvényprogramban, további 22 áll minősítés alatt – mondta el mai előadásában Nagy Viktória, az MNB igazgatója Business and Finance Summit 2019 konferenciánkon. Heteken belül megtörténhetnek az első kibocsátások.
Nagy felhajtás mellett, három helyszínen, az Egyesült Államokban, Kínában és Németországban tartotta a Porsche az első teljesen elektromos autójának, a Taycannak a világpremierjét. A németek rögtön két új típust, a Turbót és a Turbo S-t mutatták be, de még idén jön egy kisebb teljesítményű, jövőre pedig egy bővített csomagteres változat. A várakozásoknak megfelelően az autó nagyon gyors, és majdhogynem elnyűhetetlen, minősége kifogástalan, töltése villámgyors, viszont a hatótávja nem kiemelkedő, az ára viszont az. Sokan fogják úgy értékelni, hogy a Taycan egy jó, de nem elég nagy lépés a helyes irányba, és hogy ezzel vált igazán nyilvánvalóvá, hogy sok szempontból milyen jó munkát végzett a Tesla az elmúlt években. A világpremier németországi helyszínéről, Neuhardenbergből tudósítunk.
Kétségtelen, hogy nem csak globálisan, de nálunk is ingerküszöb fölé került a környezetvédelem, egyre többen aggódnak teknősök, halak, madarak, esőerdők vagy általában a Föld sorsa miatt. Hogy kapcsolódik mindez a Porsche SUV kupéjához, amit a héten teszteltünk? Nem, nem ezzel az autóval mentjük meg a bolygót. De a Cayenne Coupé jó példa arra, hogy ha nagyon akarjuk, bármire képesek vagyunk. Ha egy kéttonnás behemótból sportautót lehet csinálni, akkor az adjunk tiszta ivóvizet mindenkinek, a foltozzuk be az ózonlyukat vagy az erdősítsük be a Földet projekt sem lehetetlen küldetés. Kár, hogy ezeknél nem jön ki annyira a matek, mint egy luxus sportautónál.
Júniusban indult el az MNB vállalati kötvényprogramja, aminek keretében a jegybank összesen 300 milliárd forint keretösszegig vásárol hazai székhelyű vállalatok által kibocsátott, legalább B+ minősítéssel rendelkező vállalati kötvényeket, ehhez minden résztvevő vállalatnak át kell esnie egy hitelminősítésen. Az első cégek már túl vannak a megmérettetésen, augusztus elején az Alteo, a múlt héten pedig a Market kapott jó értékelést a Scope Ratingstől.
Ritkán látható zuhanás zajlott tegnap az argentin tőzsdén, miután az októberi elnökválasztás főpróbájának tekintett előválasztáson a balközép peronista jelölt, és korábbi kormányfő, Alberto Fenándezzel szemben súlyos vereséget szenvedett a jelenlegi köztársasági elnök, Mauricio Macri. Az argentin tőzsde közel 38 százalékot esett, több vállalat részvényárfolyama egyetlen nap alatt elveszítette az értékének a felét.
105 milliárd forint, ennyi profitot termelt az OTP egyetlen negyedév alatt, ami természetesen új rekord. Ahhoz, hogy a bevétel és a profit új csúcsra menjen, kellettek a már megvett bankok, így a bolgár Expressbank és az albán SocGen számai is, de organikusan is szépen nő az OTP, hízik a hitel- és betétállomány. A rekorderedmény elérését segítette a forint gyengülése, a Mol-OTP saját részvény csereügylet pozitív hatása, és az, hogy részben a magyarországi céltartalék-visszaírás miatt a kockázati költségek továbbra is nagyon alacsony szinten állnak, de a 105 milliárd forintos profit úgy jött ki, hogy egy romániai goodwill leírás és a szerb devizahitel-konverzió miatti veszteség is terhelte az eredményt. Mindent egybevetve nagyon erős volt a második negyedév az OTP-nél, ráadásul az elemzői várakozásokat is alaposan túlteljesítette a bank, ennek fényében pozitív árfolyamreakció lenne indokolt.
Két átmeneti hatás, az alacsonyabb magyarországi közszféra-megrendelések és a Huawei készülékvásárlások átmeneti lassulása miatt csökkent a Telekom bevétele, pedig az alapfolyamatok jól néznek ki, nem csak a magyar, de az észak-macedón operációban is nőnek a vezetékes és a mobilbevételek, ez utóbbiakra érdemes egyre inkább figyelni a T-Systems eladásához/leválasztásához közeledve. A bevételek nagyjából a vártnak megfelelően alakultak a második negyedévben, az eredménykimutatásban onnan lefelé viszont bezavart egy IFRS-átállás, a számokat ettől a hatástól tisztítva is a vártnál magasabb eredményt ért el a Telekom.
Tavaly májusban jelentették be, hogy közel 18,4 milliárd euróért eladja a magyar UPC-t is üzemeltető Liberty Global a német, a magyar, a román és a cseh tevékenységeit a Vodafone-nak, aminek keretében egyesülhetne Magyarországon a Vodafone és a UPC. A tranzakciót hónapokig vizsgálta az Európai Bizottság, de a döntést többször elhalasztották, most azonban pont került a történet végére.
Igaznak bizonyultak a pletykák, a 4iG megvásárolja a hazai IT-piac egyik legnagyobb vállalatát, a több szegmensben is piacvezető T-Systemset. A Magyar Telekom leányvállalata a jelenlegi 4iG-hez képest hatalmas, éves szinten több mint 100 milliárd forintos cég, a felvásárlással a 4iG szinte egy lépéssel a hazai informatikai piac meghatározó szereplője lesz.
Felvásárlásokkal piacvezető informatikai céggé alakítanák a vállalat vezetői a 4iG-t, konkrét akvizíciós célpontok már vannak, hamarosan bejelentések is jöhetnek. Egyes piaci pletykák szerint nem kisebb céget vásárolna fel a 4iG, mint a Magyar Telekom leányvállalatát, Magyarország egyetlen teljesen integrált ICT-vállalatát, a több mint 100 milliárd forint éves bevételű T-Systemset. Megnéztük, mekkora halra vethette ki a hálóját a 4iG, mit nyerhet egy esetleges tranzakcióval az eladó és a vevő, és mennyibe kerülhet a T-Systems.
A hét egyik legfontosabb eseménye szerdán lesz, amikor az amerikai jegybankelnök a Fed kétnapos ülése után bejelenti, hogy a jegybank változtat-e az irányadó kamatrátán. Kamatvágásra most még valószínűleg nem kerül sor, a Fednek viszont határozottan jeleznie kell, hogy amennyiben szükséges, elindítja a kamatcsökkentési ciklust. Ha nem így lesz, az nagy ijedtséget válthat ki a piacokon.
Egészen extrém időszak a nyár a Balatonnál, a szokásosnál jóval többen tartózkodnak ott a nyári hónapokban, ez pedig a mobilforgalomban is meglátszik, nyáron 5-7-szeresére ugrik a mobilozók száma, olyankor az országos mobilforgalom több mint tizedét ez a régió adja. Erre a mobilszolgáltatók is reagálnak, folyamatosan fejlesztik hálózatukat, nyáron pedig ideiglenes állomásokat is telepítenek a Balaton környékére, a Telenornál a fejlesztésekkel a balatoni kapacitás idén közel duplája lehet a tavalyinak, a fejlesztésekre közel félmilliárd forintot költ a szolgáltató. A Telenorral a Balaton déli partján jártunk, hogy megnézzük, mivel készülnek a mobilozók rohamára.
Véget ért a nagy licit a részben 5G-hálózatokhoz is szükséges frekvenciákért Németországban, 12 heti csata után az előzetesen vártnál jóval magasabb összeget, közel 6,6 milliárd eurót fizet az aukción résztvevő 4 távközlési cég. A németországi frekvenciaaukció tapasztalatai a magyar szolgáltatóknak is érdekesek, hiszen Németországhoz hasonlóan nálunk is három nagy szolgáltató mellé lép be egy negyedik, részben az agresszív új szereplő miatt szállhat el nálunk is a frekvenciablokkok ára.
Kezdődik az egyik legnagyobb szerb bank, a Komercijalna privatizációja, az OTP-t is szóba hozták a bankkal. Megnéztük, mit érdemes tudni a szerb pénzintézetről.
Túl vagyunk a Telekom első negyedéves gyorsjelentésén, a közgyűlésen és az osztalékszelvény-vágásán, az árfolyam 14 százalékkal áll lejjebb, mint az idei csúcson, megnéztük, hogyan állnak a cég szempontjából fontosabb témák, és mi látszik a grafikonon. Egy kis update Telekomhoz.
Teljes katasztrófától tartanak a fekete-tengeri területen.
Tűzveszély a felhők között: ez az apró tárgy okozhat katasztrófát a repülőgépeken.
A Moody's felmérése szerint világszerte egyre több a probléma.
A titokzatos incidens előtt robbanások voltak a gépházban.
Alapvetően jó világ jöhet.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
